BMP-14 Gene Therapy Increases Tendon Tensile Strength in a Rat Model of Achilles Tendon Injury

The Journal of Bone and Joint Surgery (American). 2007;89:1315-1320.

Ismét a BMP (bone morphogenic protein) lehetésges felhasználásáról szóló tanulmányt szemlézek. Achilles-ín sérülésnél vizsgálták BMP-14 szövettani és biomechanikai hatását patkányokban. Az állatok Achillesét elvágták, megvarrták és azonnal zöld fluorescent proteint vagy human BMP és zöld fluorescent proteint expressáló adenovirussal fertőzték. Az állatok inát 1,2,3. héten való leölése után fény és fluorescent mikroszkóppal vizsgálták, és meghatározták a szakító szilárdságát. A BMP-vel fertőzött inakban kisebb rés volt látható, több neotenocyta volt látható a gyógyulás területén, és 70%-kal nagyobb szakító szilárdág volt tapasztalható a kontroll csoporthoz képest. Gyulladásos reakció nem volt látható, sőt ectopiás csont- vagy porcképződés sem volt látható.
Ezek az eredmények bíztató lehetőségek kínálhatnak a musculosceletális sérülések gyógyításában.

Bone Morphogenetic Proteins-Signaling Plays a Role in Tendon-to-Bone Healing

The American Journal of Sports Medicine 35:597-604 (2007)
Sok faktor befolyásolja a LCA műtét eredményét; a graft elhelyezés, a graft rögzítéskori feszítése, graft anyaga, de az egyik legfontosabb a graft és a csont között létrejövő kötés erőssége. Irodalmi adatok szerint a csont a csonthoz gyógyulás gyorsabb mint a csont az ínhoz. Az utóbbi fibrovasculáris szövet képződésével indul a csont és az ín között, amit erőteljes csont benövés követ, végezetül a csont és az ín közötti kollagén szálak helyreállítása történik.
A csont-ín kötés létrejöttét késlelteti egyrészt graft csúszkálása a tunnelben, másrészt a tunnel kiszélesedése, amit a graft mozgása, synovialis folyadék beáramlása és gyulladásos ágensek okoznak.
Kutatási eredmények azt mutatják, hogy egy fehérje, nevezetesen a bone morphogenic protein (BMP) csontosodást indukál, és elősegíti a csontbenövést a kollagén tartalmú szövetbe.
Ebben a vizsgálatban nyulakon vizsgálták hogy a graft-csont gyógyulást miként befolyásolja ez a fehérje.
A kutatás két részből állt. Az elsőben bilaterális keretszalagpótlás közben - a pótláskor a tunnel szájadékra fecskendezve és a graftot ebben többször megmártva, mintegy a tunnelt teljes hosszában bevonó film réteget képezve - különböző dózisban adtak BMP-t, illetve noggin-t (BMP inhibitor). A második szakaszban a bilaterális keresztszalagpótláson átesett nyulakat 3 csoportba osztották: 1. BMP+karrier, 2. noggin+karrier, 3. a karrier anyaguk egyedül. Különbözó időben (2., 4. és 8. héten) boncolták a nyulakat, és szövettani és biomechanikai vizsgálatnak vetették alá a pótolt térdeket.
A BMP szignifkánsan növelte (dózistól függően) az csontképzést a csont-ín határon,a noggin pedig gátolta(dózis függés nem volt megfigyelhető). A BMP csökkentette a tunnel átmérőjét. Bár 8 hét utána a graft merevség szignifkánsan jobb volt mint a két másik csoportban, a BMP-t kapó csoport femur-keresztszalag-tibia komplexének szakító szilárdsága nem különbözött szignifikánsan a másik két csoporttól.
Ezek az eredmények felvetik a BMP klinikai használatának lehetőségét, ami remélhetően gyorsabb rehabilitációt, erősebb graft rögzülést, és a pótlás utáni graft lazulás kockázatának csökkenését eredményeznék.