A Systematic Review
The American Journal of Sports Medicine 35:659-668 (2007) Számos tanulmány leírta az elülső keresztszalag (LCA) sérülés incidenciájában jelentkező különbséget férfi és női sportolók között. A lehetséges okok között gondolhatunk az anatómiai különbségekre, azonban az ezzel kapcsolatos eredmények egyrészt ellentmondásosak, másrészt nehezen befolyásolhatóak, ami jelentősen csökkenti az intervenció lehetőségét.
Ebben az összegzésben csak a női nemi hormonok hatásával foglalkozik a szerző. Az irodalom alapján a menstruációs ciklusban lezajló hormonális változások potenciális rizikó tényezői lehetnek egy LCA sérülésnek. Az adatok azt mutatják, ha az ovuláció képzeletben ketté osztja a menstruációs ciklust akkor a preovulációs szakaszban nőtt a nonkontakt LCA sérülések aránya. Ez igaz mint a fogamzásgátlót szedő illetve nem szedő sportolókra is. Az ösztrogén, progeszteron, relaxin és ösztradiollá való átalakulása után a tesztoszteron hormonszintjének ciklus alatti változása korrelál a sérüléssel.
Összefüggést találtak hormon szintek változása és a térd passzív és aktív stabilitása között. A menstrációs ciklus valószínűleg az izület aktív stabilizálásban játszhat szerepet, a neuromusculáris kontroll és az izomerő befolyásolása révén. Legújabb eredmények szerint az ösztrogén például nem befolyásolja az LCA mechanikai tulajdonságát, viszont leírták központi idegrendszert befolyásoló hatását.
Az edzés munkával úgy néz ki, hogy befolyásolhatjuk a fluktuáló hormonszinteket; női sportolók 50%-nál megváltozott ovulációs működést, és csökkent ösztradiol szintet találtak. A női nemi hormonok csökkent fluktuációja előnyösen befolyásolhatja a térd stabilitását.
Fontos hatását találták az orális fogamzásgátlóknak, irodalmi adatok szerint a nemi hormonszintek stabilizálása révén a térd aktív és passzív stabilizáláshoz járulhatnak hozzá.
Összegzésként annyit mondhatunk,hogy az orális fogamzásgátlók megfelelő használatával és a neuromusculáris tréninggel nagy valószínűséggel csökkenthető az elülső keresztszalag sérülések aránya.
Ebben az összegzésben csak a női nemi hormonok hatásával foglalkozik a szerző. Az irodalom alapján a menstruációs ciklusban lezajló hormonális változások potenciális rizikó tényezői lehetnek egy LCA sérülésnek. Az adatok azt mutatják, ha az ovuláció képzeletben ketté osztja a menstruációs ciklust akkor a preovulációs szakaszban nőtt a nonkontakt LCA sérülések aránya. Ez igaz mint a fogamzásgátlót szedő illetve nem szedő sportolókra is. Az ösztrogén, progeszteron, relaxin és ösztradiollá való átalakulása után a tesztoszteron hormonszintjének ciklus alatti változása korrelál a sérüléssel.
Összefüggést találtak hormon szintek változása és a térd passzív és aktív stabilitása között. A menstrációs ciklus valószínűleg az izület aktív stabilizálásban játszhat szerepet, a neuromusculáris kontroll és az izomerő befolyásolása révén. Legújabb eredmények szerint az ösztrogén például nem befolyásolja az LCA mechanikai tulajdonságát, viszont leírták központi idegrendszert befolyásoló hatását.
Az edzés munkával úgy néz ki, hogy befolyásolhatjuk a fluktuáló hormonszinteket; női sportolók 50%-nál megváltozott ovulációs működést, és csökkent ösztradiol szintet találtak. A női nemi hormonok csökkent fluktuációja előnyösen befolyásolhatja a térd stabilitását.
Fontos hatását találták az orális fogamzásgátlóknak, irodalmi adatok szerint a nemi hormonszintek stabilizálása révén a térd aktív és passzív stabilizáláshoz járulhatnak hozzá.
Összegzésként annyit mondhatunk,hogy az orális fogamzásgátlók megfelelő használatával és a neuromusculáris tréninggel nagy valószínűséggel csökkenthető az elülső keresztszalag sérülések aránya.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése