Manapság divatos vitatéma, hogy a fejelés okozhat-e agykárosodást. Egy kutatócsoport az agykárosodás biokémiai markereit vizsgálta standardizált fejelőgyakorlatokat követően. 23 amatőr játékos vett részt a kísérletben 30 m-ről ívelt labdát kellett legalább 10 m-re fejelniük. 10 játékos 10 alkalommal fejelt, 13 játékos 20 alkalommal. Egy controll csoportot is felállítottak. A fejelés után 7-10. nappal lumbal punctiót végeztek a játékosokon. A cerebrospinalis folyadékot (CSF) könnyű neurofilament fehérje (NF-L), (GFAB), S-100B, és albumin koncentrációját elemezték, és vizsgálták a sérum S-100B és albumin koncentrációját.
A markerek egyike sem volt kórosan emelkedett, sőt a három csoport között nem volt szignifkáns különbség, a kontroll csoport enyhén emelkedett CSF S-100B szintjén kívül. A biomarkerek szintje nem korrelált a fejesek számával.
Következtetésként levonhatjuk, hogy ismételt, kis erejű fejesek után nem tapasztaltak semmilyen neurokémiai jelét az agysérülésnek.
A markerek egyike sem volt kórosan emelkedett, sőt a három csoport között nem volt szignifkáns különbség, a kontroll csoport enyhén emelkedett CSF S-100B szintjén kívül. A biomarkerek szintje nem korrelált a fejesek számával.
Következtetésként levonhatjuk, hogy ismételt, kis erejű fejesek után nem tapasztaltak semmilyen neurokémiai jelét az agysérülésnek.
1 megjegyzés:
Tudtam.......
Megjegyzés küldése