2007. május 23., szerda

Sportorvos feladata sportolójának sérülése esetén

Igen érdekes, figyelemre méltó munkamegosztásról számolt be ösztöndíját Ausztráliában töltő kollégám, dr. Tállay András .
Elmondása szerint a három neves térdsebésznél töltött tapasztalatairól számol be.
"A sebészek valamennyien csak magánkórházakban dolgoznak, időbeosztásuk igen effektív. Általában 2 teljes nap járóbeteg rendelés mellett 2,5 napot operálnak, ez hetente kb. 20-25 beteget jelent. Az asszisztens orvosok legtöbbször sportszakorvosok. Ez a rendszer igen jól működik, mivel a sérült sportolók legtöbb esetben rögtön sportorvosukat keresik fel, ők készítik elő a betegeket az esetleges műtétre, és az utókezelést is a legtöbb esetben ők végzik. Ez azt jelenti, hogy gyakran a sebész a betegekkel csak egy alkalommal találkozik a műtét előtt, ill. a műtét után. Az ortopéd sebészek tevékenysége így gyakorlatilag csak a műtétekre és a tudományos munkára korlátozódik. A sportorvosoknak kiváló lehetőség az asszisztencia, így tudják, hogy betegeikkel mi történik, ill. az asszisztenciával pénzt is kereshetnek"
Véleményem szerint ez egy követendő minta lehetne Magyarországon is, de sajnos a számos ok, többek között a paraszolvencia rendszer miatt a sérült sportolókat nem mindig a "legszakavatottabb kezek" operálják.

1 megjegyzés:

dr. Dubecz Attila írta...

Na ez nagyon ott van....